2014. november 15., szombat

Te tanár leszel? Komolyan gondoltad?!

Nem véletlen a dupla mondatvégi írásjel a cím végén. Mivel idén kezdtem az egyetemet, még sok mindenkivel találkozom, aki nem tudja, hogy hova mentem továbbtanulni és mindig nagy szemekkel néznek vissza rám, hogy ezt én most komolyan gondoltam-e vagy sem.

Világ életemben pedagógusnak készültem. Tény és való, hogy gondolatban az óvónőtől kezdve a fuvolatanáron át a középiskolai tanárig mindegyik lépcsőfokot megjártam a szamárlétrán -jelenleg középiskolainak tanulok az ELTE-n -, és nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam hivatásomnak. Mert a pedagóguslét olyan, mint az orvoslás. Születni kell rá.

Gimnázium utolsó évében nagyon el voltam veszve; én tudtam, hogy melyik utat szeretném választani, de a családom, meg úgy en bloc mindenki (még a saját tanítóim is) mondta, hogy minek megyek én tanárnak, éhen fogok halni, stb... Akkor eldöntöttem, hogy a BGF-re megyek tovább kereskedelem-marketingre. Az Educatio kiállítás után atombiztosnak éreztem ezt a döntést, de a felvételi leadásakor végül mégis az ELTE-t jelöltem meg az első helyen.

Életem legjobb döntésének tartom. Földrajz-történelem szakon vagyok, a törivel egy kicsit hadilábon állok, de a földrajzot imádom. Egyszerűen annyira magaménak érzem ezt a területet, valószínűleg a horoszkópom is rájátszik erre (föld jegyű vagyok - bika).

A döntésembe elég erősen beleszólt az a tény, hogy imádtam a gimnáziumomat, ahová jártam. Nem egy versenyistálló volt, de úgy érzem, hogy aki kezdeni akart magával valamit, az tudott is. Mindig azt mondom, hogy ha nem lettek volna olyan tanáraim, mint a gimiben, akkor én most biztos, hogy nem pedagógusnak készülnék. Három kedvenc tanárom volt, rengeteget tanultam már a suli alatt tőlük, és most is, hogy néha visszanézek a zöld iskolába. Bár sajnos az a tény, hogy hatalmasat csalódtam az egyik volt -kvázi- példaképemben, ami egy kicsit szomorúvá tesz, de egy dolgot megtanultam idén nyáron: fel a fejjel, légy erős, és mosolyogj. Akkor semmi és senki nem állhat az utadba.

Utógondolat: ha a tanárság mégsem jön össze, szívesen lennék bolygókutató -persze ez egy gyermeki vágyálmom marad. 

2 megjegyzés:

  1. Hejhó, én meg másodéves magyar-töri tanár szakos vagyok szintén az ELTÉ-n. akkor mi egy campuson mászkálunk! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Igen, elég valószínű :) Milyen a második év? Örülsz, hogy tanáris vagy?

      Törlés